- A Gustave Eiffel tervezte Nyugati pályaudvar nem az égtájról kapta a nevét | hirado.hu
- 1877. okt�ber 28. A Nyugati p�lyaudvar megnyit�sa
- Újra ékszerpályaudvar lesz
- A párizsi tornyával világhírűvé váló Gustave Eiffel tervei alapján épült a Nyugati pályaudvar » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
Még híre sem volt a Nagykörútnak, de már innen indultak a vonatok. Az első magyar vasútvonal átadása óta működő állomást városrendezési okok miatt építették át, a tervezők tehetségének köszönhetően pedig az új épület nemcsak az utasok igényeit szolgálta ki, de a körút képébe is tökéletesen illeszkedett. Éppen 142 évvel ezelőtt, 1877. október 28-án nyitották meg az ország utazóközönsége előtt a Nyugati pályaudvar új épületét, amely három év alatt, Gustave Eiffel és August de Serres tervei alapján készült el. A pályaudvar története azonban ennél korábbra nyúlik vissza, egészen pontosan 1846-ig, amikor Pesti Indóház néven átadták az ország első vasútvonalához tartozó pályaudvart. A sínek kezdetben Pestet kötötték össze Váccal, de néhány év múlva gőzhajtású vonattal már egészen Pozsonyig is el lehetett jutni. A helyi növekvő forgalmat az egykori Indóház – ami nagyjából a mai Nyugati pályaudvar helyén volt – már nem bírta el, így néhány évtizeddel később szükségessé vált a bővítés. Az új állomás kezdetben egyszerűen Budapesti pályaudvar néven futott, 1891-ben azonban Nyugati pályaudvarra keresztelték át.
A Gustave Eiffel tervezte Nyugati pályaudvar nem az égtájról kapta a nevét | hirado.hu
Hogy biztosítani lehessen a vonatközlekedés zökkenő mentes üzemelését, az új csarnokot az indóház felett, kevéssel északra tolva építették fel és csak elkészülte után bontották le a korábbi pályaudvart (a déli részen hozzá csatolt irodaépület a körút túloldalára került és egészen 1970-ig állt). A hatalmas komplexum méretei könnyedén lehetővé tették ezt az építési módot, hiszen az elkészült Budapesti pályaudvar 25 méter magas, 42 méter széles és 146 méter hosszú volt. Ez utóbbi következtében a leghosszabb szerelvényekre is fedél alatt lehetett várakozni és felszállni. A pályaudvaron belül szinte minden megtalálható volt. Külön helyiség várta a jegyet váltókat, a poggyászfeladókat, sőt külön váróterem és vendégszobák is helyet kaptak az impozáns épületben. Az állomás főnökség, és a rendőrség irodája közelében pedig külön várót építettek Ferenc József és a királyi család számára, minden létező kényelmi felszereléssel és pompával, az akkoriban szinte felfoghatatlan 50 ezer forintos kialakítási áron.
- Eladó és kiadó ingatlanok Ajkán (85 db olcsó ingatlan Ajka)
- Eladó közvetlen vízparti nyaraló tisza tó
- Eiffel trevi alapján épült pályaudvar
- A Gustave Eiffel tervezte Nyugati pályaudvar nem az égtájról kapta a nevét | hirado.hu
- Újra ékszerpályaudvar lesz
- A Hirdetési élménnyel kapcsolatos jelentéshez való hozzáférés és a jelentés használata - Web Tools Súgó
Így tehát áttételesen mégis az innen induló sínpárok iránya miatt ismerjük ma Nyugatiként a pályaudvart. Jogosan merül fel persze a kérdés, hogy miért nem lehetett az indóház kibővítésével megoldani a növekedő vasúti kapacitás iránti igényt? Amikor felmerült a hazai vasúthálózat kiépítésének ötlete, és ezzel párhuzamosan az indóház iránti igény, az építmény számára vásárolt telkek egy alig 300 ezres lélekszámú város határán terültek el. Ám 1873-ban három város (Pest, Buda, Óbuda) egyesítésével létrejött Budapest, és fejlődése során az indóház szinte pontosan a város közepére került. Az új főváros rohamos léptekkel haladt a világvárosi cím felé. Egymást érték a nagyszabású építkezések, és szükség volt egy olyan úthálózat kialakítására, mely lehetővé tette a megnövekedett forgalom kiszolgálását. A Sugár- vagy később Andrássy út mellett épülni kezdett a körút is, melynek nyomvonala keresztezte az indóház területét. Mivel így az épületnek biztosan máshová kellett költöznie, így egy nagyobb és az ország nagyságát jobban reprezentáló pályaudvar felépítése mellett döntöttek.
1877. okt�ber 28. A Nyugati p�lyaudvar megnyit�sa
A Nyugati pályaudvar. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen (Fotó: MTI/Reprodukció)
A pályaudvar egyedi vasszerkezetével és a körútra néző üvegfalával Európa egyik legmodernebb, és a maga idejében építészeti kuriózumnak számító épülete lett. A vasszerkezet jelentős részét Párizsban öntötték, majd onnan szállították Pestre. Annak érdekében, hogy a felújítás mellett biztosítani tudják a vonatok zavartalan közlekedését, az új épületet a már meglévő Indóház fölé emelték, és csak a munkálatok befejeztével kezdték meg annak lebontását. Az új pályaudvar beépített területe 14 390 négyzetméter volt, ezzel az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb csarnokává vált. Az átadást követő évtizedekben Budapest legforgalmasabb részévé vált, és a magyar vasút modernizációjában is élen járt, például 1881-ben először a Nyugati pályaudvaron vezették be a Siemens & Halske cég modern váltórendszerét, később pedig ugyancsak innen indultak próbaútjukra az első Kandó Kálmán-féle villanymozdonyok is. A Gustave Eiffel cégének tervei alapján épülő Nyugati pályaudvar 1877-ben.
Ha az épület Budapesten belül elfoglalt helyét vizsgáljuk, ez az elnevezés furcsának tűnhet, pedig van rá magyarázat: nem az égtájra, de még csak nem is az onnan induló vonatok irányára, hanem az építkezést finanszírozó társaságra utal. Galéria: Nyugati pályaudvar Fotó: Budapest Főváros Levéltára / Fortepan
A pályaudvart alkotó vasszerkezetek jelentős részét Párizsban öntötték, majd onnan szállították Pestre. Az építési munkálatokban már több hazai cég is részt vett. Az építkezés 1875-ben indult el, a vasúti közlekedés zavartalan működését pedig azzal a különös módszerrel oldották meg, hogy az új vasszerkezetű csarnokot az Indóház fölé emelték, és csak az elkészült munka után láttak neki a régi épület elbontásának. Az új pályaudvar beépített területe 14 390 négyzetméter volt, a felhasznált vasszerkezet súlya pedig közel 1500 tonna. A csarnokot hosszában ma is két épület fogja közre, itt helyezkednek el a várótermek és a pénztárcsarnok. A pályaudvar épülete végül az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb csarnoka lett.
Újra ékszerpályaudvar lesz
2017. október 30. 12:15 MTI Száznegyven éve, 1877. október 28-án adták át Budapest és a világ egyik legimpozánsabb pályaudvarát, a Gustave Eiffel irodája által tervezett Nyugati pályaudvart. A mai épület közelében állt az ország első pályaudvara, a Pesti Indóház, 1846-tól innen indultak a Pest és Vác közötti első vasútvonal szerelvényei. Az indóház az idő múltával egyre kevésbé tudta kiszolgálni a rohamosan növekvő forgalmat, s a tulajdonos Osztrák Államvaspálya Társaság (nevével ellentétben magáncég) 1872-ben egy kétemeletes résszel egészítette ki a Gyár (ma Jókai) utcai épületszárnyat, amely a körút déli oldalán egészen az 1970-es évekig állt. Az egykor Pest szélén fekvő területet a főváros a 19. század derekára bekebelezte, a pályaudvar az 1870-es évekre szó szerint keresztezte a Nagykörút megépítésének terveit. A vasútvállalat 1873-ban 250 ezer forint ellenében átengedte a fővárosnak az épülő körúthoz szükséges területet, az épület ide eső részeit lebontották. Határozat is született egy új, a kor építészeti vívmányainak megfelelő, vagy éppen a bevett stílusokat megelőző pályaudvar megvalósításáról.
Bár az 1874-ben indult építkezés idején még nem készült el az Eiffel-torony, az iroda már akkor is nagy névnek számított, és a Nyugati épületének vas szerkezete emlékeztet is Párizs jelképére. Az átadásakor, 1877-ben még Budapesti pályaudvarnak nevezett épület nem volt előzmény nélküli, hiszen szinte pontosan ezen a helyen állt a főváros- és egyben az ország első vasútállomása, az Pesti indóház, melyből az első vonatok indultak Vác irányába. Apropó útirány! Közkeletű az a nézet, hogy a Nyugati nem az elhelyezkedése és nem is az innen induló vonatok útiránya miatt kapta a nevét, ám ez csak részben igaz. Bár a pályaudvart 1891-ben a Magyar Államvasutak egyik elődje, a Magyar Nyugati Vasút miatt nevezték el így, maga a társaság viszont az általa épített és kiszolgált vonalak iránya következtében kapta a nevét. A Nyugati ugyanis elsősorban Sopron, Győr és Bécs felé, vagyis nyugati irányba terjeszkedett (A Magyar Keleti Vasúttársaság Erdély felé, míg a Déli a Balkán felé irányuló vonalakban volt érdekelt).
A párizsi tornyával világhírűvé váló Gustave Eiffel tervei alapján épült a Nyugati pályaudvar » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
Csak 2005-ben, a kormányzati negyed építésének tervezgetése során került elő újra a gondolat, hogy megszüntetik a pályaudvart. Bugár-Mészáros Károlyt önmagában már az felháborította, hogy ismét felmerülhetett a pályaudvar megcsonkításának ötlete, hiszen álláspontja szerint az az Operaház után Terézváros legkiemelkedőbb műemléke. Ahogy mondja, "a világhírű pályaudvar kizárólag a vasúti funkcióval együtt értékes". Napjainkban a jelek azt mutatják, ez a polémia lezárult. Nemcsak az biztos, hogy a főváros legidősebb pályaudvara a helyén marad, de az is, hogy – a mostani állás szerint – másfél év múlva legfőbb része eredeti szépségében tündököl majd. A kulisszák mögött
A kíváncsi tekintetek elől rejtve marad, hogy milyen grandiózus építkezés folyik jelenleg a munkaterületen. Nagyjából befejeződtek a bontások, jelenleg is zajlik a tetőszerkezet visszaépítése és folyamatban van a bádogburkolat rendbetétele is. Elkészült a középső tetőszerkezet üvegezésének kétharmada. Korábban a csarnokba futó vágányok felsővezeték-hálózatát szerelték, és a csarnok előtt új, ideiglenes ütközőbakokat építettek be, hogy a külső sínpárok a felújítás alatt is használhatók legyenek.
A Gustave Eiffel és August de Serres tervei nyomán elkészült pályaudvart 1877. október 28-án nyitották meg Budapest és az ország utazóközönsége előtt. Az első magyar vasútvonal átadása óta működő állomást városrendezési okok miatt építették át. A mai Nyugati pályaudvar helyén 1846-ban húzták fel az első Indóházat. A rá következő évtizedekben az állomás további terjeszkedésre szorult, hiszen a megnövekedett vasútforgalom miatt az Indóház forgalma és apparátusa megsokszorozódott. Ezek mellett a Nagykörút megtervezése is arra sarkallta Budapest vezetését, hogy pályázatot írjon ki az új pályaudvar megépítésére, melyet August de Serres és a később világhírűvé vált Gustave Eiffel nyert meg. A munkálatokat 1874-ben kezdték meg, és három évre rá elkészült a Zitterbarth-féle Indóház helyén az új pályaudvar. Nyugati pályaudvar névre 1891-ben keresztelték át, az előtt egyszerűen Budapesti pályaudvarként volt ismert. Az új állomás nevében szereplő "nyugati" szó nem az égtájra és nem is az onnan induló vonatok irányára, hanem az építkezést finanszírozó társaságra utalt.
Tizenkét kupolája és hat tornya van, a Körút felőli oldalán a pálmaházat idéző üvegfalát két duplatornyos vadászpavilon formájú építmény fogja közre. Vasszerkezete 1500 tonnát nyom, mégis légiesen könnyed, évente 270 Puskás stadionnyi ember fordul meg benne. Bár többször felmerült, hogy lerombolják, hamarosan részben megújulva tündökölhet. A Nyugati tetőszerkezetének a felújítása tavasszal kezdődött. A munkák novemberig a tervek szerint haladtak, a bontások során azonban olyan, azonnali beavatkozást igénylő rejtett hibák kerültek elő, amelyek miatt pót- és többletmunkákat kellett elrendelni. Mielőtt a jövőbe néznénk, és elmesélnénk, mi történik a világhírű épülettel, felidézzük a pályaudvar legszebb és legnehezebb pillanatait. Eiffel logarléce
"Az 1874 és 1877 között megépült Nyugati, születési nevén Budapest pályaudvar tervezését sokan Gustave Eiffel nevéhez kötik, de ő csak a megvalósítási tervek elkészítéséért volt felelős. Valójában az osztrák–magyar vasúttársaság építészeti főigazgatója, Auguste Wieczffinski de Serres, a pénztárcsarnok pedig helyettese, Bernardt Viktor műve, akinek aláírása az egész pályaudvar tervrajzának minden egyes oldalán ott található.
- Rick and morty 4 évad 1 rész magyarul ad 1 resz magyarul beszelő
- Nyulász péter van e otthon 1978
- Szigetszentmiklós gyártelep reumatológia rendelési idf.com