A nyugdíjkorhatár előtti öt évben, illetve a gyermeke hároméves koráig az anya és az egyedülálló apa munkavállalóval szemben, továbbá a rehablitációs ellátásban vagy járadékban részesülő munkavállaló esetében csak súlyos esetben lehetséges a felmondás a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásra hivatkozással. Nyugdíjkorhatárt betöltött személy esetén a felmondást nem kell indokolni. A munkavállaló határozatlan időre kötött munkaviszonyát bármikor, indoklás nélkül felmondhatja, azonban határozott időre kötött munkaviszony esetében indokolási kötelezettsége fennáll, és a megszüntetés csak súlyos indokból lehetséges. A munkáltató a felmondási tilalmak kivételével bármikor élhet felmondásal. Felmondási tilalmak: várandósság, női munkavállaló esetén az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés első hat hónapja, ha ezekről a munkáltatót tájékoztatták. A tájékoztatástól számított tizenöt napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja. További indok a szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybevett fizetés nélküli szabadság mindkét szülő részére, tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése.
A munkaviszony megszűnése és megszüntetése
- Spongyabob kockanadrág ki a vízből
- A munkaviszony megszűnése és megszüntetése | Szerző: Lőrincz György | HVG-ORAC Kiadó
- Marshall rosenberg a szavak ablakok vagy falak 4
- Eljárás munkaviszony megszüntetése esetén és a kilépő iratok
Eljárás munkaviszony megszüntetése esetén és a kilépő iratok
E heti témánk a munkaviszony megszűnése és megszüntetése. Sorra vesszük, milyen módozatai vannak, és milyen szabályok vonatkoznak rá. A részletszabályokat egyébként ebben az esetben is az Mt. (2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről) tartalmazza. Először is tegyünk különbséget a két fogalom között, mit jelent a megszűnés és a megszüntetés. A munkaviszony megszűnése a felek (munkáltató és munkavállaló) akaratától függetlenül következik be, külső körülmények okán, míg a megszüntetés valamelyik fél kifejezett, erre irányuló akaratnyilatkozatának a következménye. A munkaviszony megszűnésének esetei között tartjuk számon többek között az alábbiakat (a felsorolás nem teljes körű! ):
1. munkavállaló halála,
2. munkáltató jogutód nélküli megszűnése,
3. a munkaszerződésben kikötött határozott idő lejárta,
4. a törvényben meghatározott egyéb okok. A munkaviszony megszüntetésének 3 formáját különbözteti meg a törvény:
1. közös megegyezés,
2. felmondás,
3. azonnali hatályú felmondás. Nézzük meg ezeket részletesebben!
A munkaviszony megszűnése és megszüntetése | Szerző: Lőrincz György | HVG-ORAC Kiadó
LIII. törvény 78. § (1)-(2) bekezdés], továbbá a munkanélküli igazolólap kiadása is kötelező [a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 36/A. § (1) bekezdés]. A fentieken túl, kizárólag a munkavállaló ezirányú kérése esetén köteles a munkáltató írásbeli értékelést adni a munkavállaló munkájáról. Ilyen kérelmet a munkavállaló a munkaviszony megszűnésétől számított egy éven belül bármikor benyújthat a munkáltató felé, azonban annak teljesítése csak akkor kötelező, ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt a felek között. 81. § (1) bekezdés] Az írásbeli értékelés célja, hogy a munkavállaló olyan esetben, ha munkaviszonya nem a munkavégzéséhez vagy magatartásához kapcsolódó problémák miatt szűnt meg, egy esetleges pozitív bírálattal könnyebben helyezkedjen el a munkaerőpiacon a munkaviszonya megszűnését követően, de az is előfordulhat, hogy az új munkáltató tart rá igényt a munkaviszony megkötéséről szóló döntésének meghozatala előtt. Ha a munkavállaló úgy érzi, hogy a kapott értékelés nem tükrözi a valóságot, lehetősége van arra, hogy bírósághoz forduljon a valótlan ténymegállapítások megsemmisítése vagy módosítása érdekében [Mt.
Munkaviszony megszűnése és megszüntetése 2020. - Infoszfera
"E könyv alapvető célja, hogy a lehető legrészletesebben, gyakorlati példák bemutatásával bővítse a jogkereső közönség tárgybeli ismereteit. Ennek szükségességét illetően egy adat: a Kúria a felmondások és az azonnali hatályú felmondások gyakorlatát vizsgáló joggyakorlat-elemző csoportja ezernél több peres ügyet vizsgált, amelyek közül többségben...
bővebben
Utolsó ismert ár:
A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása
5%
3 500 Ft
3 325 Ft
Kosárba
Törzsvásárlóként: 332 pont
Események
H
K
Sz
Cs
P
V
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
31
1
Úgy véljük, hogy ezek a kísérletek veszélyesek: az iratminták szükségképpen (és magától értetődően) általánosításra, uniformizálásra törekednek. Az említett Schaub-féle gyűjtemény több száz oldalon közöl iratmintákat a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódó nyilatkozatok körében. Lőrincz György (nyilván a hazai gyakorlatban még kialakulatlan szokásokhoz igazodóan) nyolc iratminta-javaslattal igyekszik támogatni a munkáltatói (s munkavállalói) gyakorlatot. Mindent egybevetve úgy véljük, hogy a hazai munkajogi irodalom egyik aktuális "sikerkönyvét" tarthattuk a kezünkben, amely – nem utolsó sorban a szerző kiemelkedő elméleti és joggyakorlati felkészültségére tekintettel – jelentős visszhangra és érdeklődésre tarthat számot nem csupán a jogalkalmazásban, de a jogalkotásban és a tudományos életben működő közönség körében is.
A kötet (tematikusan helyesen) önálló fejezetben tárgyalja a határozott idejű munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését. Ez azért is helyeselhető, mert az Mt. egyik alapvető szemléleti változása volt e jogviszonyok felmondásának lehetővé tétele (ún. kötött indokolási rendszerben). Ugyancsak önálló fejezetet kapott a vezetők munkaviszonyának megszűnése és megszüntetése, amely téma feldolgozása különösen elmélyült munkajogi és polgári jogi ismereteket, illetve álláspontokat tükröz. A kötetet záró fejezetek (XII. és XIII. fejezet) a munkaviszony jogellenes megszüntetésével foglalkoznak, amelyekkel kapcsolatosan megint megemlíthető, hogy a jogintézmény körében az Mt. alapvető, és sokat vitatott szemléleti változást hozott – különösen a jogkövetkezmények tekintetében. A hazai kommentár-irodalomban ez ideig ismert legelmélyültebb elemzést találjuk a munkáltatói kártérítési kötelezettség szabályainak alkalmazásával kapcsolatosan, amely minden bizonnyal hatással lesz a további jogalkalmazásra is.