Tananyag választó:
Nyelvtan - 3. osztály
A szavak
Az igenév
Az igekötős igék helyesírása
Áttekintő
Fogalmak
Feladatok
Módszertani ajánlás
Jegyzetek
Jegyzet szerkesztése:
Az igekötős igék helyesírása 1. Eszköztár:
betanul kivág, leesik, felmelegedik, ellát, átúszik, rámászik, ideér, odamegy, szézszakad, összerak, visszatér
Kikölt
Az igekötős igék
igekötő az ige előtt
Az igekötő egyik helyzete. Az igekötős igék helyesírása 2.
"Meg kérdezzem? Kérdezd meg! " – Olvasónk meg figyelése szerint újabban egyre többen külön írják az igét közvetlenül meg előző igekötőket. Ezt persze valóban meg lehet tenni anélkül, hogy a helyesírás-ellenőrző alá húzná. | 2015. június 12. Az összetételek helyesírása tényleg nem tartozik a legnépszerűbb és legköztudottabb fejezetei közé a helyesírási szabályzatnak. Éppen ezért elég sokszor írtunk már róla. Vannak viszont a témának olyan területei, amivel szinte soha nem találkozunk a Mindennapi helyesírás című sorozatunkban, mert azok pofonegyszerűek. Kapaszkodjon meg! Az igekötős igék a hagyományos nyelvtanban bizony összetételeknek számítanak! Ez azért van így, mert az igekötő egy szófaj, szófajokba pedig az önálló szavakat szoktuk kategorizálni... Itt vannak például az igekötők helyesírására vonatkozó szabályok; ezeket már alsó tagozatban jól beleverik az ember fejébe. És a három esetből kettőt tényleg legtöbben meg is szoktunk jegyezni. A harmadikat pedig szintén szokás ismerni, csak nehezebb felismerni a helyzeteket, amikor alkalmazni kell.
A tendencia ugyanis szélesebb körű, mint amit olvasónk említ: az összes összetétel esetében igaz, hogy a különírt alakok terjedni látszanak. A különírt verziókat ugyanis nem húzza alá soha a számítógép, ez pedig nyilván megnyugtatóbb. Így az is lehetséges, hogy a közvetlenül az ige előtt álló igekötők különírása egy nagyobb tendencia része csupán. (Persze ennek igazolására is statisztikai adatokra volna szükség! ) Előfordulhat azonban az is, hogy az igekötők esetében nem az összetételek hatása nagy, hanem éppen azon igemódosítós szerkezeteké, amelyek megszólalásig hasonlítanak egy-egy igekötős szerkezetre (sőt, nagyon sokszor azzá is válnak a nyelvtörténet folyamán, l. pl. tönkremegy), mondattanilag teljesen hasonlóan viselkednek az igekötőkhöz, csak éppen külön kell őket írni:
(1) Most még nincs késő észbe kapni. (2) Részt vettem a konferencián. Vannak aztán olyan esetek is, amikor ugyanannak az elemnek különféle elemzései vannak a nyelvtan szerint. Ha határozószónak elemzi a nyelvtan, akkor határozószós szerkezetet alkot az igével, és akkor külön kell írni.
- Budapest bécsi út 34 36 2020
- Ha az igekötő az ige előtt all hotels
- PécsInvest - Miért Pécs ?
- Ha az igekötő az ige előtt áll akkor egybeírjuk?
- Ha az igekötő az ige előtt áll teljes film
- Ha az igekötő az ige előtt áll - Tananyagok
- Ha az igekötő az ige előtt all inclusive
- A fény árnyékában 14 rész videa
- A vámpír a vérfarkas és a szellem 5. évad
- Ha az igekötő az ige előtt áll 2018
A három eset a következő:
Az igekötő közvetlenül az ige előtt áll. Ilyenkor egybeírjuk az igével: elmegy, meghall stb. Az igekötő az ige után áll. Ilyenkor különírjuk az igétől: megy el, hallja meg stb. Az igekötő az ige előtt áll, de nem közvetlenül. Ilyenkor különírjuk a szerkezet tagjait: meg is ette, el kell mennie stb. Látható az is, hogy a fenti 3. esetnél az első példa, a meg is ette nem is olyan rázós; ezt valószínűleg a legtöbben tényleg három szóba írják. Az el kell mennie már nehezebb: itt rá kell jönnünk, hogy a kell ugyan ige, de az igekötő nem hozzá tartozik, hanem a menni főnévi igenévhez. Mindez nagyon egyszerű és köztudott. Csakhogy olvasónk, Iván a következő megfigyeléséről számol be:
[A]rról az egyre elterjedtebb helyesírási trendről lenne szó, hogy az ige elé tett igekötőket nem írják egybe az emberek a neten (lehet, hogy máshol sem, de én csak itt találkozom vele). * Meg csinál, *át megy, *bele szeret stb. Ez a jelenség egyértelműen az elmúlt pár év terméke, tehát még azt sem tartom kizártnak, hogy valamilyen speciális platform elterjedése miatt jelent ez meg, de egyelőre nem sikerült rájönnöm az okára.
Az igekötő az igéhez szorosan kapcsolódó viszonyszó, amely módosítja annak jelentését. Típusai [ szerkesztés]
A jelentésmódosítás leggyakoribb típusai a következők:
Az igekötő a cselekvés irányát jelzi, pl. néz–felnéz. Az igekötő a cselekvés vagy történés időbeli lefolyásáról, állapotáról, befejezett szemléletéről vagy akár az ige tárgyával való speciális viszonyáról is tájékoztathat, pl. alszik–elalszik–kialszik–átalszik, lát–meglát, hull–lehull. Az igekötő teljesen megváltoztatja az eredeti ige jelentését, pl. fog–hozzáfog. Helyesírása [ szerkesztés]
Ha az igekötő közvetlenül az ige előtt áll, egybeírjuk, pl. Megkínálta. Ha az igekötő az ige után áll, különírjuk, pl. Kínáld meg! Ha az igekötő és az ige közé egyéb szavak kerülnek, akkor különírjuk, pl. Meg szeretnéd kínálni? Az igekötők listája [ szerkesztés]
abba-, agyon-, alul-, alá-, alább-, által-, át-, be-, bele v. belé-, benn-, egybe-, együtt-, el-, ellen-, elő-, előre-, észre-, fel v. föl-, félbe-, félre-, felül- v. fölül-, fenn- v. fönn-, hátra-, haza-, helyre-, hozzá-, ide-, jóvá-, keresztül-, ketté-, ki-, kölcsön-, körül-, körbe-, közbe-, közre-, közzé-, külön-, le-, létre-, meg-, mellé-, neki-, oda-, össze-, rá-, rajta-, széjjel-, szembe-, szerte-, szét-, tele-, teli-, tova-, tovább-, tönkre-, utol-, túl-, újjá-, újra-, utána-, végbe-, véghez-, végig-, vissza- stb.
1/3 anonim válasza: igen pl elmegy, felszáll, meglát stb. 2013. jan. 13. 14:50 Hasznos számodra ez a válasz? 2/3 anonim válasza: Igen, ahogy előttem válaszoló is írta. 2. Ha az igekötő és az ige között más szó van, akkor külön írjuk. Példa: meg kellett csinálnia a feladatot. 3. Ha az igekötő az ige után áll, akkor is külön írjuk. Példa: Szaladj oda és segíts neki! 2013. 16:51 Hasznos számodra ez a válasz? 3/3 anonim válasza: Pontosan! Nem értem egyébként, hogy honnan veszi a sok kérdező a "megkellet csinálni"-jellegű formákat, tele van ilyennel ez az oldal. Mintha a "megkellet" meg "eltudna" stb. értelmes igekötős ige lenne... 2014. márc. 11. 14:55 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2021,
GYIK |
Szabályzat |
Jogi nyilatkozat |
Adatvédelem |
WebMinute Kft. |
Facebook |
Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Nyelvtan- Az igekötő közvetlenül az ige előtt áll - YouTube
Hasonlóképpen: be nem avatkozás, meg nem értés stb. Az igekötők különírása vagy egybeírása gyakran jelentéskülönbségre is utal: annak jelölője, hogy az igekötő a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e, vagy az ezt követő szóhoz. Más és más tehát: megvan húszéves, de: meg van töltve; megfogom a lepkét, de: meg fogom nézni; leszokott a dohányzásról, de: le szokott utazni vidékre; beleszeretett a lányba, de: bele szeretett volna szólni; elleszek nélküle, de: el leszek fáradva; megtudták a hírt, de: meg tudták javítani; stb. d) A megismételt igekötők közé kötőjelet teszünk, és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy az igenévvel), például: ki-kinéz, le-leereszt, meg-megállt, össze-összevesznek; elő-előtűnő, vissza-visszatérve. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. Az ellentétes jelentésű igekötőket szintén kötőjellel kapcsoljuk össze, de különírjuk őket az igétől (vagy az igenévtől), például: ki-be járkál, le-föl sétál, ide-oda tekint; oda-vissza utazni, előre-hátra pillantva. Hasonlóképpen: le-föl sétálás stb.
Az igekötős igék helyesírása: Az igekötő az ige előtt áll 3. osztály - YouTube
Az igekötő az ige előtt áll 1. rész 3. osztály - YouTube