Ki kinek adhat vért? Az alapszabály egyszerű: lehetőség szerint azonos csoportba tartozó vért kell adni a betegnek, aki legalábbis semmilyen körülmények között nem kaphat olyan vért, amiben a vércsoportjának idegen antigén található, hiszen a vérében éppen azok antitestjei találhatók meg. Az eltérő csoportú vér beadása egyes esetekben életveszélyes állapothoz vezethet, mivel azt az immunrendszer támadásként érzékeli, ez alól csak a nullás vércsoport számít kivételnek. Egy kis puska a vércsoportokról
A következő kis táblázat vízszintes sorai megmutatják, hogy a befogadó kitől kaphat vért, a függőleges pedig azt, hogy a donor kinek adhat. A legértékesebb vércsoportnak éppen ezért a nullást tartják, mivel az Rh-negatívok bárkinek adhatnak vért, az Rh-pozitívok pedig mindenkinek, akinek a vércsoportja Rh-pozitív, amit az magyaráz, hogy a vörösvérsejtjeiben nincsen sem A, sem pedig B antigén, a plazmában viszont A és B antitestek is vannak. A nullás csoport tagjai azonban csak nullástól kaphatnak vért, de ezt is árnyalja az Rh-rendszer: a 0+ vércsoportúak minden nullástól, a 0- vércsoportúak csak az Rh-negatív vérűektől képesek befogadni a vért.
0 rh pozitív vércsoport kitől kaphat vert jaune
Ugyanez a találkozás egy beteg vérében a beadott vörösvérsejtek rövid időn belüli széteséséhez, hemolíziséhez vezet. Így, ha valakinek a sajátjának nem megfelelő vércsoportú vért adnak, akkor pár percen belül akár halálos kimenetelű reakció is felléphet a kétféle vér találkozása nyomán. Ezért a rászorulóknak legmegfelelőbb, ha csoportazonos vért kapnak, de más lehetőség is van, a lényeg, hogy ne olyan vért kapjon, amelynek antitestjei megtalálhatók az ő vérében. Így A-s és B-s vércsoport nem keveredhet, az AB vércsoportú ember azonban elvileg bárkitől kaphat vért, hiszen nincsenek antitestjei. A O-s vércsoportúak vészhelyzet esetén bárkinek adhatnak vért, mert nem létező antigénjeik nem váltanak ki védekező reakciót a befogadó szervezetben, ők viszont csak O-s vércsoportú vért kaphatnak. A helyzetet bonyolítja még az Rh-faktor is amit nem szabad figyelemen kívül hagyni. Rh rendszer
Az Rh-rendszert a már említett Karl Landsteiner és Alexander S. Wiener fedezte fel 1940-41-ben, és Macacus Rhesus majmok vérében mutatták ki először, innen az Rh jelölés.
- Miért kell a szívnek fájnia
- József attila a dunánál elemzés
- Adhatnál vért egy családtagodnak? Egy adat, amit muszáj ismerned - Egészség | Femina
- Index - Tech - Egy AI megtanult ösztönösen navigálni, mint az emlősök
- A szabadság ötven árnyalata indavideo
- 0 rh pozitív vércsoport kitől kaphat vert pour les
- 5 népszerű alulfagyasztós hűtőszekrény - Bemutató teszt -
0 rh pozitív vércsoport kitől kaphat vert.fr
Csak később derült ki, hogy az állati és az emberi antitestek, amelyekkel az antigén kimutatásokat végezték nem azonosak, de a vércsoport-rendszer elnevezésén már nem változtattak. Az ember vérében az Rh-pozitivitásért ill. negativitásért felelős antigén a D jelölést viseli. Ez az antigén vagy jelen van (Rh+), vagy nincs (Rh-). Az Rh+ domináns mendeli tulajdonság, azaz valaki csak úgy lehet Rh-, ha mindkét szülőtől olyan gént örököl (ettől még persze mindkét szülő lehet Rh+, ha heterozigóták). Az Rh- vérben természetes körülmények között nincsenek jelen antitestek, így a legtöbb esetben a vérátömlesztésnél nem kellene azonnali súlyos szövődményre számítani, amennyiben Rh- betegek Rh+ vért kap. Azonban ez a bizonyos D antigén erős immunogén, ami azt jelenti, hogy Rh- személy vérébe kerülve nagy a valószínűsége, hogy az anti-D ellenanyagot fog termelni, s ez az ellenanyag egy következő vérátömlesztés alkalmával már tönkreteszi a bekerülő Rh+ vörösvérsejteket. Ezért nem szabad Rh- személynek Rh+ vért adni.
A vércsoport életbe vágóan fontos információ lehet egy baleset vagy egy életmentő beavatkozás esetén. Jó tudni ugyanis, hogy az ember ki mindenkinek adhat, és kitől kaphat vért szükség esetén. Akár a donorról, akár a befogadó félről van szó, a vércsoport meghatározásával nem érdemes sokat várni, a balesetek sosem előre kiszámíthatók, ráadásul a vérátömlesztés vérképzési szervi betegségeknél, műtéteknél is szükségessé válhat. Hogy derül ki a vércsoport? A vércsoportokat az emberi vérben megtalálható fehérjék különbségei, az antigének és az antitestek alapján határozzák meg. Bár számos módon kategorizálták már őket, egy vérátömlesztés során az AB0, illetve az Rh-rendszer ad kellő információt a beavatkozást végző orvosok számára. Az AB0-rendszer értelmében négy nagy csoportra szokás osztani a vércsoportokat: A-, B-, AB- és 0-s vércsoportra. Ez azonban nem ilyen egyszerű, az antigének és az antitestek alapján meghatározott Rh-pozitív és -negatív csoportok ismerete is elkerülhetetlen egy vérátömlesztés idején.
0 rh pozitív vércsoport kitől kaphat vert anis
Az orvostudomány többféle vércsoportrendszert ismer, különösen nagy jelentősége azonban a Karl Landsteiner nevéhez fűződő ABO- és az Rh-rendszernek van. ABO-rendszer
A vércsoport tulajdonságok az érett, sejtmag nélküli vörösvérsejtek felületén lévő antigéneken alapulnak; a több száz ismert antigén közül vérátömlesztés szempontjából mindössze kettő jelentős: az A és a B jelű. Az A-vércsoport azt jelzi, hogy a vörösvérsejten A-antigén van, a vérplazmában viszont anti-B ellenanyagok vannak. B vércsoportnál ennek épp a fordítottja igaz: a vörösvérsejteken B antigének, a plazmában anti-A ellenanyagok vannak jelen. Az AB típusnál mindkét antigén megtalálható, a vérplazmában semelyik ellenanyag nem mutatható ki, a O-s vércsoportúaknak viszont semmilyen antigénjük nincs, ugyanakkor anti-A és anti-B ellenanyaggal rendelkeznek. Azonos típusú antitestek és antigének találkozásakor (pl. ha a B-vércsoportú vér B antigénje találkozik az A-vércsoportú plazma anti-B ellenanyagával), laboratóriumi körülmények között a vörösvértestek kicsapódnak, összecsomósodnak, agglutinálódnak.