Ez okozza a népességrobbanást. A világ népessége
így csak később jut majd el az alacsony születési és halálozási arányú stagnálás állapotába. A prognózisok szerint a 21. század végén 10 milliárd körül fog stagnálni a világ
népessége. ábra - 2. ábra: A Föld népességszámának alakulása (1950-2050) Forrás:. (Letöltés ideje: 2010.
november 15. ) A Föld lakossága 2003 elején
elérte a 6, 3 milliárd főt és az ENSZ előrejelzése szerint további növekedés várható. A 2013-as adatok szerint –
akkor – már 7, 162 milliárd fő élt a Földön. A világszervezet még 2002-ben jelentősen
módosította korábbi előrejelzéseit, mivel még a jelenleginél is magasabb népszaporulatot
várt a következő évtizedekre. [ 27] Az elmúlt pár évben a vártnál jobban csökkentek a
születési arányszámok. A fejlett országokban – az USA kivételével
– a termékenységi arányszám már rég az ún. reprodukciós
szint alatt van, amely hosszú távon biztosítja egy állam
népességének stagnálását. Ez egy anyára átlag 2, 1 gyermeket jelent. Mivel a fejlett világban ennél már évtizedek óta
kevesebb gyerek születik, ezért a lakosságnak csökkennie kellene.
A világ népessége kontinensek szerint, 1950–2100
Innen már nem volt megállás: 1927-1930 táján két-, 1959-ben három-, míg 1999-ben már hatmilliárdan voltunk. A videó szerint ma már 7, 2 milliárdan élünk a bolygón (más számítások szerint már a 7, 4 milliárdot is elhagytuk). Félelmetes belegondolni: 200 ezer évig tartott, amíg elértük az egymilliárdot, és csupán 200 évig tartott amíg ebből 7 milliárd lett. Az amerikai természettudósok szerint habár a trendek az utóbbi években megváltoztak (például a gyermekvállalási kedv az 1950-es évekbeli 5 gyermek/nő arányról lecsökkent 2 gyermek/nőre), a század végére akár 11 milliárdan is lehetünk. Néhány elgondolkodtató adat:
A következő országok lakosságszáma 1960-ban és 2015-ben (a Világbank adatai szerint)
Afganisztán: 8, 9 millió – 32 millió
Banglades: 48 millió – 160 millió
Brazília: 72 millió – 207 millió
Egyiptom: 27 millió – 91 millió
Etiópia: 22 millió – 99 millió
Indonézia: 87 millió – 257 millió
Irak: 7 millió – 36 millió
Mexikó: 38 millió – 127 millió
Pakisztán: 44, 8 millió – 188 millió
Szíria: 4, 5m – 18, 5 millió
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
Az alacsony variáns
szerint 2050-ben 7, 4 milliárdan lennénk a földön, a magas mutatókkal számolva a világnak
10, 6 milliárd lakója lenne.
2. A világ népességfejlődése A Föld népessége a kezdetektől gyarapszik, és a növekedés üteme is gyorsul. A történelmi
demográfiai adatok számításokon és becsléseken alapulnak, a világ népességének számáról
viszonylag pontos adatok csak a 20. század második felétől állnak rendelkezésre. 1. táblázat - 1. táblázat: A Föld népességének növekedése (Kr. e. 10000-Kr. u. 1985) Időszak dátuma Időszak hossza (év) Népességszám a szakasz elején (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) Népességnövekedés (millió fő)
Kr. e.
10000-7000
3000 5 10 5
7000-4500
2500 10 20 10
4500-2500
2000 20 40 20
2500-1000
1500 40 80 40
Kr. 1000 – Krisztus
születése
1000 80 160 80
Krisztus születése –
900
900 160 320 160
900-1700
800 320 600 280
1700-1850
150 600 1200 600
1850-1950
100 1200 2500 1300
1950-1985
35 2500 5000 2500 Forrás: (Letöltés ideje:
2010. november 15. ) A becslések szerint az újkőkor (neolitikum) kezdetén (Kr. 10000 körül) a világ
népessége kb. 5 millió fő lehetett. Jelenleg – 2008-ban –
kb.
Így növekedik a Föld népessége időszámításunktól egészen 2100-ig | Érdekes Világ
6, 7 milliárd ember él a Földön. A kezdetektől 1985-ig a Föld népessége tízszer
duplázódott meg és az egyes kétszereződések között egyre rövidebb idő telt
el. Míg az első megduplázódáshoz még kb. 3000 év kellett (Kr. e.
10000 - Kr. 7000), az utolsóhoz már csak 35 év volt szükséges (1950–1985). A 20. század
második felében a világ népességének átlagos évi növekedési üteme 1, 7-2, 0%. [ 25] Az emberiség történelme során három olyan fontosabb időszak volt, amikor a népesség intenzívebben nőtt: Kr. 10000 körül, a neolit forradalom idején, amikor a gyűjtögető-vadászó életmódot
felváltotta a mezőgazdasági termelés és ezzel összefüggésben megkezdődött a letelepedés. Az állandó települések kialakulása és a mezőgazdasági termelésből adódó biztonságosabb
megélhetés a népesség intenzív növekedését eredményezte. A 18. század közepétől az ipari forradalom nyomán javuló életfeltételek,
közegészségügyi ellátás, a visszaszoruló gyermekhalandóság, a növekvő várható élettartam
Nyugat-Európában a népességszám ugrásszerű emelkedését eredményezte (első demográfiai
forradalom).
- Így növekedik a Föld népessége időszámításunktól egészen 2100-ig | Érdekes Világ
- Soy Luna 1.évad 55.rész - Sorozatkatalógus
- Gödöllői petőfi sándor általános iskola
- Árva angyal 171 rész videa online
- Croodék 2 egy új kor teljes film magyarul videa
- Melyik a legjobb h7 es izzó 2019
- Autós gyerekülés 15 36 kg
- Csok és babaváró hitel kalkulátor
Magyarul
Különösen magas a fertőzöttek
száma Ugandában, Szváziföldön, Lesothoban, illetve a Dél-Afrikai Köztáraságban. Ezért az
elkövetkező években oly magas lesz a halálozások száma, hogy az elviheti a várható
népszaporulat jó részét. Az ENSZ egyre több prognózist készít a Föld népességszámának jövőbeli alakulására. Ezek
szerint 2050-re az Egyesült Államok – 408 millió fővel – megőrizné a harmadik helyét a
népesedési világranglistán. 2050-ben az első India lenne, 1 milliárd 531 millió fővel,
miközben Kína visszacsúszna a második helyre 1 milliárd 395 millió lakossal. Az ENSZ becslései az elmúlt évtizedekben eléggé
pontatlannak bizonyultak, az alapvető tendenciákat azért jól jelzik. Ezek a következők: a fejlődő országokban fog élni a lakosság egyre
nagyobb százaléka, egyre nő az átlagéletkor és az idős korúak aránya, különösen a fejlett
országokban, rohamosan emelkedik a városi lakosság aránya, és gyorsan csökken a születési
arányszám, bár még így is jelentősen nő a népesség. Az ENSZ egyszerre több prognózist is
készít, alacsony, magas és közepes termékenységi mutatókkal számolva.
A becslések szerint jelenlegi időszámításunk kezdetén 170 millióan éltek a Földön, zömében Európában, valamint Kelet-Ázsiában. (Érdemes szem előtt tartani, hogy nem csupán ott éltek emberek, ahol felvillant a sárga pötty. Továbbá ez az eredmény csupán becsléseken alapul, például más kutatások szerint Traianus római császár idején, vagyis az első század végén a Római Birodalom lakossága 70 millió fő volt, amely a világ népességének 20-21 százalékát tehette ki, tehát eszerint a Földön ekkor már 350 millió ember élhetett, míg az amerikai kutatók szerint ekkor még csupán 176 millióan tengették mindennapjaikat a bolygónkon. ) A középkor hajnalán, valamint a népvándorlások és a Nyugat-Római Birodalom szétesésének hatásaként a világ népessége éveken át csökkenő tendenciát mutatott, csakúgy mint az 1340-es évekbeli pestisjárványok időszakában, amikor Európa lakosságszáma legalább 30 százalékkal visszaesett. A 18. század elején – amikor 580-610 millióan élhettek a Földön – megugrott a növekedés, és az 1800-as év körül elértük az egymilliárd főt.