A Tanácsköztársaság bukása után vagyunk, a nyitó fejezetben Kun Béla tűnik fel, aki a kommün bukása után elmenekül Budapestről. Mintegy önmaga karikatúrájaként jelenik meg, a városi pletyka így örökítette meg menekülését. Anna augusztus 14-én kerül a Vizy családhoz. A gyilkosságra 1920. május 28-án éjszaka kerül sor, majd következik a főtárgyalás és az itélethozatal. A regény eseménysora 1922 őszén zárul. Elbeszélésmód. A regényben az ún. gyakorító elbeszélés uralkodik. Ez azt jelenti, hogy az író csak egyszer mond el olyan eseményeket, amelyek egyébként többször megismétlődnek. (Pl. " Rárakott a kályhára, fújta, legyezte a kötényével, de a tűz csak pislákolt, fojtó füstöt terjesztett, tele lett vele a lakás. Mindig így ment ez, minden áldott nap, hol az egyik, hol a másik szobában. ") Ez a narrációs technika fokozza a feszültséget, ezért döntő szerepe van, hiszen épp a lappangó, felszín alatti feszültségek okozzák a tragikus végkimenetelt. A feszültségek forrása pedig a monoton, szünet nélküli ismétlődés.
Irodalom - 11. osztály | Sulinet Tudásbázis
- Család - Kulcstartók - Táska, Pénztárca, Óra, Bizsu webáruház - bizsukert.hu
- NSZFH | Mintafeladatok a komplex írásbeli, interaktív vizsgatevékenységekhez
- Kosztolányi Dezső: Édes Anna - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
- Kowalsky meg a vega koncert 2020
- Árak – Gerendás Vendégház
- Okostankönyv
- Exatlon hungary 3 évad 59 adás teljes
- Egynyári kaland 1 évad 5 rész evad 5 resz indavideo
- Az Utolsó Nevetés Teljes Film [2019] Magyarul ~ Online | VideA : TV
- Kispesti vass lajos általános iskola altalanos iskola kreta
- Microsoft Edge (a Windows Internet Explorer utódja) - PROHARDVER! Hozzászólások
- Lama ole nydahl magyarországon 2018
A sokat elemzett, értelmezett mű, megrendítő tanúságtétel mindarról, ami bármikor, bárhol megtörténhetett a század elejének magyar társadalmában.
Matúra Klasszikusok: Kosztolányi Dezső: Édes Anna, Raabe Klett Kiadó, Bp., 1998 Kemenes Géfin László, Jolanta Jastrzebska: Erotika a huszadik századi magyar regényben, Kortárs Kiadó, Bp., 1998 Vallasek Júlia: A hallgatás szava, Helikon, Kolozsvár, 10. évf. 8. sz. (1999. ápr. 25. ), p. 13-14. Nemes Lívia: Alkotó és alkotás: Pszichoanalitikus esszék, T-Twins Kiadó, Bp., 1994 Veres András: Az irodalmi mű értékalakzatai, Irodalomtörténeti Közlemények, 2. (1990), p. 199-201 Rónay László: Szabálytalan arcképek, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1982 Király István: Az emberválság regénye, Tiszatáj, 3. (1985. márc. 47-67. Hermann István: Veszélyes viszonyok, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1983 Gerold László: Konfliktushelyzetek az Édes Annában, Literatura, 1/2 sz. (1986), p. 61-67. Balassa Péter: A látvány és a szavak, Magvető, Bp., 1987 Kemenes Géfin László: Nem is olyan Édes Anna, Kortárs, 41. (1997. aug. 79-91. Herman Anna: Kötelező olvasmányok elemzése, Puedlo Kiadó, Bp., 2001 Bori Imre: Az Édes Anna egy lehetséges nézőpontjáról, Literatura, 1986.
Kosztolányi Dezső: Édes Anna (elemzés) – Jegyzetek
A záró fejezet a nyitó fejezethez hasonlóan nem tartozik szorosan a cselekményhez. Az utolsó fejezet igazából nem Édes Anna történetének az utójátéka, hanem a házé, a környezeté, az íróé, az ellentmondásos magyar világé. A regény tanulsága, hogy egy megoldás lehetséges csupán: az irgalom, a szeretet.. A könyörület, a keresztény szeretet, az irgalom legfőbb érték az Édes Annában. Ezt jelzi az is, hogy Kosztolányi latin nyelvű halotti szöveget illesztett a regény elé mottóként. Az egyetemes nyelven megfogalmazott ima, könyörgés a cselédlányért, az áldozatokért, a szereplőkért, valamennyiünkért. Értelmezése: Az úr-cseléd viszony, mely mindkét fél számára elembertelenítő, történelmi sorsfordulók nyomán változhat. Ez esetben az emberek jellemüknek megfelelően viselkednek akkor is, ha közben szerepet cserélnek. A megalázó alárendeltség-fölérendeltség viszony egyetlen módon elviselhető: keresztényi szeretettel, irgalommal. Ha ez hiányzik, a felgyülemlett megaláztatás, az elfojtott sérelem egyszer csak felszínre tör, akár a legszélsőségesebb formában (gyilkosság) is.
A kis cselédlányt, aki jól érezte magát az előző munkahelyén, azért kényszeríti ide, hogy visszaszerezze Vizyék jóindulatát. Az első találkozáskor lezajló párbeszéd, a cselédkönyv szenvtelen adatai (termete, fogai, különös ismertetőjele) a rabszolgavásárra emlékeztetnek. Vizyné magatartása kemény, vallatásszerű, megleckéztető. Megmotozza a cselédet, megsérti a poloska behozatalának vádjával, elzárja az élelmiszert. Később csalétket helyez ki, máskor cselből kínálja. Vizyné Annánál olyan dolgot tapasztal, mit eddig még senkinél nem látott. Minden munkát szó nélkül tökéletesen elvégez, keze nyomán rend és tisztaság marad, nem szájal az asszonnyal. Anna engedelmes, végtelenül türelmes, halk és dolgos, ellenállás nélkül tűri, hogy asszonya a cselédgyötrés minden módozatát kipróbálja rajta. Király István így vall róla: "Anna értékember. " "Ugyanis a humánum ösztönösen benne van. " Ő lesz a mintacseléd, akit Vizyék mint valami érdekes és különös tárgyat mutogatnak a vendégeknek. A környéken is elterjed, hogy milyen tökéletes lányt talált.
Az Édes Anna alapötlete Kosztolányi feleségétől származik, aki felvetette, hogy milyen jó lenne egy tökéletes cselédlány, aztán ráébredt, hogy ennek végzetes következményei lehetnek. Az írónak megtetszett a téma, így hozzáfogott a regényhez, melyet a Nyugat közölt folytatásokban 1926. július 1-jétől. Ez Kosztolányi utolsó regénye. Egy másik forrás szerint egy újságcikk szolgált a regény alapjául. A cikk egy újsághír volt arról, hogy egy cseléd megölte a gazdáit. A regényre Freud munkássága is erősen hatott. Az Édes Anna műfaja, témája, stílusa
Az Édes Anna műfaja lélektani regény, témája egy kettős gyilkosság. A téma ellenére nem krimiről van szó, mert nem a gyilkos kilétét nyomozzák a regényben, hanem az író azokat a lelki folyamatokat elemzi, amelyek Annát a gyilkosságig elvezették. Azt mutatja be, ahogy egy jólelkű, dolgos parasztlány mintacseléddé válik. Az élete csupa kényszer és kiszolgáltatottság. Abba beletörődik, hogy állandóan dolgoznia kell, de ösztönei tudat alatt tiltakoznak az ellen, hogy teljesen birtokolják.
Oeviden
"a novella nőtt-nőtt, és valami nagyszerű lett belőle... ", s megszületett a tökéletes cselédlány története, aki tökéletessége révén válik teljesen kiszolgáltatottá és gazdái gyilkosává. Édes Anna több valóságos személyből gyúrt alak. Egyrészt a régi dajka, Bözsi alakja szolgált mintául, másrészt annak a szabadkai tanyasi lánynak az alakja sűrűsödött Annáéba, akihez a költő diákkorában gyakran kilopódzott, "s aki egy szép napon szótlanul, sírva elhagyta a házukat". De az eredeti ötlet engedelmes mosolyú, seszínű hajú leányalakjából is megmaradt néhány vonás a regényben. Kosztolányi 1927-ben egy nyilatkozatában azt állította: "Édes Anna cselédkönyvét íróasztalom fiókjában őrzöm. " Később, 1931-ben – ellentmondva ennek – azt mondta, hogy "az élmény, mely ennek a munkámnak alapja, szintén tisztázatlan előttem". Bulla Elma színésznő úgy emlékezik, hogy amikor a színpadi előadás előkészületei idején meglátogatta az akkor már beteg költőt, az fölhívta vidékről az igazi Annát, "az Édes Anna modelljét".
Márai Sándor szerint Kosztolányi gyakran megfordult Máraiék házának házmesteri lakásában, és Édes Anna modellje a házmester felesége volt. Mint ahogy a ház is, amelyben a regény játszódik, Márai háza volt. Patikárius Jancsi alakjában az egyik rokon és Kosztolányi maga rejtőzik. A visszaemlékezés szerint Moviszter doktor mögött is magát a szerzőt és két másik barátját kell sejtenünk. A regény témája több, szorosan összefüggő, egymást kiegészítő elemből áll. Az alapötlet – a gazdát meggyilkoló tökéletes cseléd története – vázára építette fel az író az alakok és a szituációk rendszerét. A történet lényege azonban nem a brutális gyilkosság, hanem annak indítéka. Mi az oka és a magyarázata annak, hogy a látszólag ártatlan és békés természetű címszereplőnek "föltétlenül és szükségszerűen meg kell tennie", amit tett. A téma kifejtését tehát nem az "akció", hanem a szereplő személyiségének lélektani vizsgálata és a többi szereplővel való viszonyának ábrázolása, illetve a környezet determináló tényezőinek részletes bemutatása határozza meg.
1/2 sz. p. 56-60. szerk. Kulcsár Szabó Ernő, Szegedy-Maszák Mihály: Tanulmányok Kosztolányi Dezsőről, Anonymus Kiadó, Bp., 1998 Karinthy Frigyes: Az ötvenéves Kosztolányi, Nyugat, 1935. I. 265-272. Németh Andor: Kosztolányi Dezső: Édes Anna, A Láthatár, 1927. 2. 30. Kodolányi János: Kosztolányi Dezső: Édes Anna, Pandora, 1927. 1. 47-50.