Ehhez a biztatást a hazaváró asszony és "egy bölcsebb, szép halál" hamis illúziója adja. A második szerkezeti egységben (mondatban) a végletes kétségbeesés szétzúzza a reménykedés érveit: a vers szétbombázott otthonokat láttat, mindent átszövő félelmet, védtelenséget, kiszolgáltatottságot érzékeltet: nincs már hová hazatérni. A harmadik mondat a vers érzelmi-hangulati fordulópontja: a nyers, durva realitást az álmokat szövő ábrándozás váltja fel. Az egyes szám első személyében megszólaló énben felébred az irreális remény, s a feltételes mellékmondatok tétova bizonytalanságában apró részképekből áll össze a béke, a vágyott otthon vonzó idillje. A hazatérés ábrándja impresszionista képsort teremt, s a lelassult idő nyugalmában békésen szemlélődik a képzelet. Felidézi a nyárvégi, őszi kertet, a szilvalekvárfőzés családias hangulatát (a szabadban készítették régen üstben), a szerető hitves törékeny alakját, a pihentető csöndet. Az igék mozdulatlanságot (hűl, napozna, várna) vagy alig észlelhető mozgást (ringnának, írna) érzékeltetnek, s festői és zenei elemek (szinesztéziák, halk alliterációk, megszemélyesítések) teszik kifejezővé a szöveget.
Radnóti Miklós - Erőltetett menet - YouTube
Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked, U - U - U - - - - - - U - - s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet, - - - - U - - - - U - - - - de mégis útnak indul, mint akit szárny emel, U - U - U - - - U - - U - s hiába hívja árok, maradni úgyse mer, U- U - U - - U - U - U - s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán, U - U - U- - - - U - U - hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál. - - U - U - - - - - - U - Pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok U - U - U - - - - U - U - fölött régóta már csak a perzselt szél forog, U - - - U - U U - - - U - hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa, U - U - U - U - - U - U U és félelemtől bolyhos a honni éjszaka. - - U - - - U U - U - U U Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom - - U - U - - - - U - - - - mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon; - - U - U - - - - U - U - - ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán U - U - - - U U - U - U - - a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár, U - U - U - U - - U - U - - s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken, - - U - U - U U - - - U U a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen, U - U - U - - - - - - U U és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt, - - U - U - - U - U - U - s árnyékot írna lassan a lassú délelőtt, - - - U - U - U U - - - U - de hisz lehet talán még!
a hold ma oly kerek! U - U - U - - U - U - U - Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek! U - U - U - - U- - - U U A A B B C C D D E E D D C F B B G G B B 14 14 13 13 13 13 13 13 13 13 14 14 14 14 13 13 13 13 13 13 Alliteráció Alliteráció
A sorközépi metszetet kiemeli az íráskép is: hosszabb szóközökkel
választva el a sorokat. A versforma igen
szemléletes módon támasztja alá a költemény tartalmát. A sorközépi metszetek külső képe felidézi a fehéren kígyózó
országutat, amelyen a foglyok haladnak. A metszetek megzökkentik a sorok ritmusát
is, ugyanúgy, ahogy az elcsigázott emberek haladásának ritmusa megtörik. Kimerülten botladoznak a végeérhetetlen úton. Versritmus
A vers ritmus
szorosan kapcsolódik a vers formájához. Walter von der Vogelweide
versének ritmusát követi: páros rímű, nibelungizált alexandrin. (Ez a versritmus
a régi germán hősi Nibelung-énekek ritmusát ötvözi egy szintén régi francia
versritmussal, a francia alexandrinnal. ) Jellemzője a
sorközépi metszetekkel megszakított jambusokból álló verslábak. U - /
- Z -
- / - - /
U - / U
Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked,
U -
/ - -
/ U -
/ - Z
- /
- - / U
s vándorló
fájdalomként mozdít bokát és térdet,
Radnóti
költészetére jellemző volt, hogy minél nagyobb káosz uralkodott a külvilágban,
annál szabályosabbak, letisztultabbak lettek versformái, ritmusai.
Mintha a
külső káoszt a belső renddel próbálná meg ellensúlyozni. Szerkezet
A vers három szerkezeti egységre
épül fel. 1-10. sor:
A költemény
bevezető részében az erőltetett menet egy pillanatát ragadja meg Radnóti. Azt a
pillanatot, amikor néhány rab erejét vesztve kibukik a sorból. Van, aki
továbbmegy, van, aki ottmarad. ( Bolond,
ki földre rogyván fölkél és újra lépked. ) A
szenvedés egy idő után már elviselhetetlenné válik, megváltásnak tűnik a halál
(v ándorló fájdalomként mozdít bokát és
térdet). A költő
gondolatban egy sorstársával vitázik: van-e értelme tovább menni. Radnóti úgy
érzi, nincs. Az egyetlen, ami talpon tarthatná, az az otthon, a család. Ám az
évek során azt tapasztalta, hogy a háború elpusztította az otthonokat ( Hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa). A kérdés adott:
van-e valami, amiért érdemes vállalni ezt a kínt, vagy jobb föladni, és
meghalni. A kérdés eldöntésére
a raboknak annyi idejük volt, amíg a menet elhaladt mellettük. Az utolsó sort a
németek egy szakasza követte.
Radnóti Miklós verse: Erőltetett menet
Hirdetés
Jöjjön Radnóti Miklós: Erőltetett menet verse. Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked,
s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet,
de mégis útnak indul, mint akit szárny emel,
s hiába hívja árok, maradni úgyse mer,
s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán,
hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál. Pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok
fölött régóta már csak a perzselt szél forog,
hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa,
és félelemtől bolyhos a honni éjszaka. Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom
mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon;
ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán
a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár,
s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken,
a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen,
és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt,
s árnyékot írna lassan a lassu délelőtt, –
de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek! Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek! Köszönjük, hogy elolvastad Radnóti Miklós versét!
- Halmosi viki all az alku 3
- Radnóti Miklós verse: Erőltetett menet
- K�z�s nevez�re hoz�s: Gyakran csak olyan t�rtekkel tudunk dolgozni, amelyeknek azonos a nevez�j�k (esetleg a sz�ml�l�juk)
- A halál-motívum Radnóti Miklós költészetében - Erőltetett menet elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettségi.com
- Radnóti Miklós Erőltetett menet című versének elemzése
- Szent rita ima a gyógyulásért
- A vidéki doktor 1 évad 1 res publica
A költeményben a Költő és a Hang beszélnek. A párbeszéd a költői én belső drámáját szólaltatja meg. A költő reménytelen, a Hang bátorítja, idézi a költő életének sikereit. A költő az emberi lét tragikuma ellen tiltakozik, inkább öntudatlan. A rabságból csak a közeledő halál szabadítja fel. "…az égre írj, ha minden összetört…" Radnóti utolsó korszakának vezérfonalává válik. Á la recherche [á lá rösers]: 1944 Az utolsó hónapokban született versei közül az Á la recherche új színfoltot jelent tragikusan megszakadt életművében. A költő egy pillanatra a múlt felé fordul. Vidám eszmecserék, baráti borozgatások új értelmet nyernek a halál közeledtével visszatekintve. Szerkezet: 1-2. versszak nosztalgia. Mindaz ami a háború előtt történt, olyan távolnak tűnik, mint a gyermekkor emlékei. Marcel Proust regényciklusában, amely Az eltűnt idők nyomában címmel jelent meg. Számba veszi azokat is akiket besoroztak a háborúba. 3-4. versszakban a spanyol polgárháborúra utal, akik fegyvert ragadtak. A munkaszolgálatosokra, a deportáltakra is visszagondol.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2
Radnóti: Erőltetett
menet
- verselemzés -
A vers keletkezése
Radnótit a második világháború
idején többször is behívták munkaszolgálatra. 1944 tavaszán ismét
munkaszolgálatos lett. A szerbiai Bor melletti Lager Heidenauba kerül. Itt egy vasúti pálya
alapozó munkáit végezték. 1944 őszén innen indították el utolsó útjára,
mert augusztus végén a bori tábort - a szovjet seregek közeledése miatt -
felszámolták, és az ott élő 3200 munkaszolgálatost Magyarországra vezényelték. Az út során
született meg az Erőltetett menet c. vers. Címértelmezés
Az erőltetett menet katonai műszó. Az
erőltetett menetben haladó katonák napi 50-60 km-t tesznek meg szélsőséges
terepviszonyok között. Amíg azonban a hivatásos katonákat a menet során
megfelelő ellátásban részesítik, addig a munkaszolgálatosokat végkimerülésig
hajtották. Az amúgy is beteg, kimerült emberek nem bírták a megerőltető tempót,
nagyon sokan meghaltak közülük útközben. Versforma
Radnóti egy
középkori versformát elevenít fel, amit Walter von der Vogelweide
alkotott meg.
- A mi kis falunk 4 rész teljes film jes film magyarul online
- A török és a tehenek színező